Az ukrajnai menekültek magyarországi fogadásának és humanitárius megsegítésének meghatározó szereplői - az állami, menekültügyi szervezetek, valamint a Katasztrófavédelem mellett - azok a civil és karitatív, humanitárius szervezetek, amelyek részt vesznek az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által kidolgozott humanitárius gyorsreagálási terv végrehajtásában is. Ezek egyike a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, amely tapasztalatai és pozíciója alapján kiemelkedik a magyar karitatív szervezetek közül ugyanis, a szervezet az Ukrajnán belüli, és az azon kívüli menekültek humanitárius segélyezésének aktív szereplője. 

A tanulmány célja a kapott támogatások monitorizásának, valamint azon szükségletfelmérés eredményeinek bemutatása, amelyek megalapozzák a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet középtávú támogatási programját az általa támogatott ukrán menekültek körében. A véletlen mintába bekerült 89 ukrajnai háztartásfő közös jellemzője volt, hogy többségüket olyan, zömében 30-49 éves, és 60 év feletti nők alkották, akik a vizsgálat (2022 június-július) idején házastársuk nélkül, főként kiskorú gyermekeikkel éltek egy fővárosi és egy megyeszékhelyi átmeneti szállón. 

Eredményeink a támogatási percepció (a kapott támogatásokról való beszámolót) szervezeti, (egyéni) szükségletek és támogatásfajták szerinti megnyilvánulásáról nyújtottak információkat. Adataink szerint két jól elkülönült szükségletstruktúra jelent meg a fővárosi és a megyeszékhelyen élő háztartásfők válaszai alapján. Fontos eredménynek tartjuk azt is, hogy a menekültek tartózkodási aspirációi szignifikánsan befolyásolták jelzett szükségleteiket. 

Vizsgálatunk és eredményeink hiánypótlóak, mert a magyar társadalom- és alkalmazott tudományok egyik nagy adóssága, hogy a humanitárius segélyszervezetek tevékenységével, valamint a humanitárius segélyezés módszertanának vizsgálatával alig foglalkoztak érdemben.

Kulcsszavak: ukrajnai menekültek, humanitárius szükségletfelmérés, támogatási percepció, humanitárius segélyezés, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet