Tanulmányunkban az Európai Önkéntes Szolgálat (European Voluntary Service) által 2014–2017 között fogadott, valamint az Európai Szolidaritási Testület (European Solidarity Corps) által 2018–2023 között fogadott és 2021–2023 között támogatott (küldött) önkéntesekre vonatkozó primer adatokat elemezzük, melyeket a Tempus Közalapítvány Erasmus+ Programiroda bocsátott a rendelkezésünkre. A tanulmány elején kitérünk az önkéntesség értelmezésére az Európai Unió különböző szervezeteiben, az Európai Önkéntes Szolgálat történetére, projekt-jellemzőire, hatásaira és önkénteseinek sajátosságaira, végül áttekintjük az Európai Szolidaritási Testület történetét és jellemzőit. Másodelemzésünkben – az adatforrások szerint eltérő mélységben – vizsgáljuk meg három időszakban (2014–2017, 2018–2020, valamint 2021–2023 között) az önkéntesek és az általuk végzett munka jellemzőit. Eredményeink szerint a fogadott önkéntesek körében – a nemzetközi kutatásokhoz hasonlóan – felülreprezentáltak a nők, többségük magasabb státuszú (közép- és felsőfokú tanulmányokat folytató), bár a hátrányos helyzetűek bevonódását mutatja, hogy a vizsgált évek során arányaiban nőtt a munkanélküliek aránya. Az "európai trendeknek" megfelelő küldő országokból érkeznek az önkéntesek, de időben haladva egyre több az Európán kívüli ország. A külföldi önkéntesek többsége rövid idejű önkéntes szolgálatot vállal. Kimutatjuk, hogy Magyarország 2021 és 2023 között kevesebb önkéntest küldött, mint fogadott. A támogatott (küldött) önkéntesek főleg a közeli országokban lévő projekteket részesítik előnyben, illetve körükben is felülreprezentáltak a nők, a 18-24 évesek, illetve a rövid távú önkéntesek. Összességében, eredményeink alapján, a férfiak, a 25-30 évesek, illetve a kevesebb lehetőséggel rendelkező (hátrányos helyzetű, munkanélküli) fiatalok mobilizálása a nemzetközi önkéntes programokban kiemelt feladat lehet.

Kulcsszavak: Európai Önkéntes Szolgálat, Európai Szolidaritási Testület, külföldi önkéntesek, fogadott és küldött önkéntesek, Magyarország