A SZABADIDŐ-FELHASZNÁLÁS ÉS AZ ÖNKÉNTESSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA A MAGYARORSZÁGI FIATALOK KÖRÉBEN
Bocsi Veronika - Fényes Hajnalka - Markos Valéria
Absztrakt
A nemzetközi szakirodalom a szabadidőeltöltés és az önkéntesség összekapcsolása során leginkább elméleti és definíciós problémákat tár fel, de nem vizsgálja a fiatalok szabadidőeltöltési típusainak összefüggéseit az önkéntesség esélyével. Alapvetésünk, hogy az önkéntesség és a szabadidő az életmód összekapcsolódó szeletei, még ha ennek irányáról a kutatói vélemények el is térnek. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, milyen tényezők alakítják a fiatalok önkéntességét, és ebben a rendszerben a szabadidőeltöltésnek mi a szerepe. Tanulmányunkban az önkéntesség esélyére ható tényezőket tárjuk fel a magyarországi fiatalok körében, különös tekintettel a szabadidőeltöltési formák hatására. Empirikus elemzésünk alapja a Magyar Ifjúság Kutatás 2020, mely a 15-29 éves korcsoportot reprezentálja egy 2000 fős valószínűségi mintán. Elsőként feltáró faktorelemzéssel szabadidőeltöltési típusokat határoltunk körül, majd az önkéntesség esélyét magyarázó regressziós modellünkbe a szakirodalomban előforduló standard magyarázó tényezők mellé beemeltük a kapott szabadidős faktorokat. A "kulturális mindenevők" elméletével összhangban eredményeink szerint két "mindenevő" faktor azonosítható, amelynek hangsúlyai vagy a magaskultúrára, vagy a rekreációra helyeződnek, ám végletesen nem választják el a két dimenziót. Regressziós modellünk szerint nagyobb az önkéntesség esélye, ha a fiatal rendelkezik saját megtakarítással, ha az apa alap- vagy középfokú végzettségű, ha nő, illetve akkor, ha a "szórakozásorientált mindenevő" faktor magasabb értéket kap. Ez azt mutatja, hogy az önkéntesség és a szabadidőeltöltés nem egyértelműen komplementer jelenségek, illetve annak oka, hogy az önkéntesség esélyét éppen a rekreációs faktor növeli, az lehet, hogy napjaink fiataljainak önkéntes tevékenységét és a szórakozásorientált szabadidőeltöltést is elsősorban a társas-közösségi jelleg motiválja és jellemzi. Elemzésünk tanulsága, hogy a fiatal kohorszot megcélzó, önkéntességet elősegítő programok megtervezésekor a közösségi és rekreációs elemek kiemelkedően fontosak lehetnek.
Kulcsszavak: magyarországi fiatalok, önkéntességre ható tényezők, szabadidőeltöltési típusok, kvantitatív vizsgálat