Az önkéntesség olyan aktivitás, amely mind az egyén, mind a közösségek életvilágát gazdagítja. Az inkluzív önkéntesség a fogyatékossággal élő személyek és környezetük számára teszi hozzáférhetővé ezt a jelentőségteljes tevékenységet. Mégis komoly eltérés mutatkozik a fogyatékossággal élő és nemfogyatékos személyek számára elérhető önkéntes lehetőségek közt világszerte és hazánkban is, s tényleges hazai aktivitásról nem található statisztikai adat. Ebben a tanulmányban éppen ezért azt térképezzük fel fogyatékosságtudományi aspektusból - kis számú kutatás alapján -, hogy az intellektuális fogyatékossággal élő személyek milyen önkéntes tevékenységet végeznek, valamint, hogy milyen aktivitásokat tartanak jelentőségteljesnek. Tanulmányunk kísérleti jellegű abból a szempontból is, hogy a fókuszcsoportos kutatás adekvát kutatásmódszertani eszköz-e ennél a csoportnál. Eredményeink szerint az önkéntes munka is, és a fókuszcsoportos beszélgetés dinamikája is, abban az esetben valósulhat meg, ha az érintettek egyénre szabottan megfelelő mennyiségű és minőségű támogatást kapnak.

Kulcsszavak: intellektuális fogyatékossággal élő személyek, inkluzív önkéntesség, életvilág, fogyatékosságtudomány, fókuszcsoportos kutatás