A tanulmány a szülők önkéntességét vizsgálja az iskolában, mint a szülői bevonódás egyik formáját. A nemzetközi szakirodalom rámutat arra, hogy ha mindkét szülő bevonódik a gyermek iskolával kapcsolatos feladataiba, az növeli a gyermekek eredményességét, viszont az apák ez irányú aktivitása elmarad az anyákétól. Azonban kevés az olyan tanulmány, amely kifejezetten az anyák és apák iskolai önkéntességét veti össze. Elemzésünk kutatási kérdése, hogy egyrészt milyen eltérések vannak az anyák és apák iskolai önkéntességében egy közép- és kelet európai mintában. Másrészt, hogy milyen tényezők befolyásolják a szülők önkéntességét a szülő nemén túl. Az adatok egy szülőkkel készült kérdőíves felmérésből származnak, melyben magyarországi és határon túli magyar szülők vettek részt (N=1002). Az elemzés során a kétváltozós módszerek mellett lineáris regressziós modellek keretében is vizsgáltuk a szülői önkéntességet befolyásoló tényezőket. Eredményeink szerint a kérdőívet kitöltő szülő által jellemzett (feltehetőleg kevésbé motivált) szülőtársak esetén volt csak egyértelmű az anyák magasabb részvételi hajlandósága az iskolai önkéntességben. A szülők további háttérjellemzői viszont – az önkéntesség domináns státuszmodelljével összhangban – a motivált kitöltő szülők esetén voltak fontos differenciáló tényezők. Végül erős hatása volt az intézményszintű változóknak, miszerint az általános iskolákban, valamint az egyházi és alapítványi iskolákban szignifikánsan nagyobb a szülők iskolai önkéntessége, a szakirodalmi eredményekkel összhangban. Összességében tehát a szülők, és köztük az apák bevonása az önkéntes feladatokba az iskolán is múlik, és sikeres bevonás esetén ebből mind az iskola, mind a gyermekek profitálhatnak.

Kulcsszavak: szülők, önkéntesség, alap- és középfokú oktatás, nemi különbségek, kvantitatív elemzés