"A GYEREKEKET MEG KELL HALLGATNI, A FELNŐTTEKET PEDIG KÉPESSÉ KELL TENNI ARRA, HOGY A GYEREKEKET MEGHALLGASSÁK" – ÖNKÉNTESSÉG A KÉK VONAL GYERMEKKRÍZIS ALAPÍTVÁNYNÁL

Galambos Rita

Absztrakt

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány harmincegy éve működtet krízisvonalat 10-24 éves fiatalok, értük aggódó felnőttek és szakemberek számára. Mindezt laikus önkéntesekkel teszik, akik biztosítják a telefon-, email- és chat-ügyeletet a nap 24 órájában. Jelen esettanulmányban arra teszek kísérletet, hogy részletesen bemutassam a tevékenységüket, valamint azt, hogy mivel tudják elérni, hogy az önkéntesek legalább két évre elköteleződjenek, és magas színvonalú szolgáltatást legyenek képesek nyújtani egy igen érzékeny területen, igen érzékeny korcsoportnak. Ismertetem a szervezet küldetését, a főbb értékeit, a működés sajátosságait, az elért eredményeket és a kihívásokat, amelyekkel szembe kellett nézniük az elmúlt három évtizedben.Az általam alkalmazott módszertan a következő volt: strukturált interjút készítettem a szervezet szakmai vezetőjével, csoportos interjút a kuratórium elnökével és az ügyvezetővel, továbbá nyolc önkéntessel és a KVITT, vagyis az ifjúsági tanácsadó testület néhány tagjával. Átnéztem a szervezet honlapján található bejegyzéseket, híreket, elolvastam több, a munkatársak által írott szakmai anyagot, az elektronikus sajtóban megjelent néhány írást, részt vettem a 30 éves jubileumi konferencián, és egy online workshopon, amely a segítő beszélgetésről szólt. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány talán legnagyobb eredménye az, hogy biztonságos teret képes biztosítani a 10-24 éves betelefonálók, és az értük aggódó felnőttek, szakemberek számára, a segítő beszélgetés módszertanát alkalmazva. 2023-ban mintegy húszezer hívást fogadtak, és indokolt esetekben konkrét segítséget is szerveztek, például mentőt hívtak, orvosi, pszichiátriai ellátást intéztek. Az önkéntes ügyelők egy jól végiggondolt kiválasztási folyamaton mennek keresztül, aminek keretében alapos képzést kapnak. Az önkéntes ügyelők nem csak a betelefonálókkal folytatott beszélgetések során alkalmazzák az elsajátított módszertant, hanem magukkal viszik azt az élet más területeire is, így a szervezet hatása hatványozódik. Szintén a szervezet hatását növeli, hogy jelenléti és online kurzusokon keresztül terjesztik pedagógusok, gyermekvédelmi- és egészségügyi szakemberek körében a segítő beszélgetés és az egyéb kapcsolódó módszerek alkalmazásának lehetőségeit.

Kulcsszavak: önkéntesség, krízis, segítő beszélgetés, szupervízió, gyerekek jólléte