Tanulmányunk célja, hogy feltárja öt Kárpát-medencei ország (Magyarország, Szlovákia, Románia, Szerbia és Ukrajna) felsőoktatási intézményeiben dolgozó oktatók érzelmi kimerültségét befolyásoló tényezőket (munkajellemzőket, stressz- és erőforrásokat), valamint a fizikai aktivitás különböző formáinak szerepét ezekben. Kutatási kérdéseink elméleti háttereként a munkakövetelmények és források elméletét (JD-R theory) alkalmaztuk. Elemzéseinkhez a Central and Eastern European Teachers in Higher Education (CEETHE 2023) adatbázist használtuk fel (N=821). A kérdőíves adatfelvétel célpopulációja az Észak-alföldi régió és a Dél-dunántúli régió felsőoktatási intézményeinek oktatói voltak, míg a szlovákiai, ukrajnai, romániai és szerbiai határon túli intézmények vizsgálatakor a kisebbségi magyar intézményeket céloztuk meg. Legfontosabb eredményünk, hogy az érzelmi kimerültség legerősebb rizikófaktorai a munkaterhelés, az oktatói szerepkörök sokfélesége, a munka-magánéleti konfliktusok és a zaklatás, míg a munkaelkötelezettség jelentős védőtényezőnek számít. További fontos eredmény, hogy ugyan a fizikai aktivitás különböző formái nem állnak közvetlen kapcsolatban a kiégéssel, de szignifikáns mértékben csökkentik a fenti stresszfaktorok negatív hatását. Tehát az önkéntesen vállalt, rendszeres fizikai aktivitásban, illetve társas rekreációs tevékenységekben való részvétel jótékony hatással van a munkavállalók mentális egészségére, munkahelyi jóllétére. Eredményeinket szélesebb kontextusba helyezve elmondható, hogy a különböző szervezeteknél önkéntesen dolgozók rendszeres fizikai aktivitása is hozzájárulhat kiégésük megelőzéséhez.

Kulcsszavak: érzelmi kimerültség a munkában; munkahelyi stressz- és erőforrások; fizikai aktivitás