A nemzetközi önkéntesség az önkéntes segítség olyan formája, ahol a tevékenység más földrajzi országban valósul meg, gyakran a résztvevő önkéntesek és a küldő szervezet kultúrájától eltérő társadalmi-gazdasági környezetben. Ez a sajátosság döntően meghatározza a nemzetközi önkéntesség értelmezési keretét, hatásmechanizmusát, valamint – ezekkel összefüggésben – nehézségeit és kockázatait is. A nemzetközi önkéntesség több jelentős változáson ment át a kialakulása óta eltelt egy évszázadban. A fejlődő országok altruista indíttatású gazdasági támogatása mellett célként megjelent a társadalmi mobilitás elősegítése, az értékalapú fejlesztéssel párhuzamosan kialakultak az élményalapú önkéntesség új formái. Mára több síkon és dimenzióban mozgó, komplex tevékenységgé vált. A nemzetközi önkéntesség bemutatása során ezért kifejezett célom a téma átfogó, a változásokat megjelenítő keretezése és értelmezése. A tanulmányban először bemutatom a nemzetközi önkéntesség kialakulását, történelmi hátterét, definícióját és fontosabb fogalmi kontextusait, majd ezekből levezetem egyéni, társadalmi, gazdasági és politikai szinten jelentkező szerepeit és hatásait, továbbá szakmai kapcsolódásait (humanitárius segélyezés, nemzetközi fejlesztés). Összefoglalom az önkéntesek, a küldő országok, illetve a recipiens társadalmak számára jelentkező előnyöket és veszélyeket, beleértve a nemzetközi önkéntesség gyakorlatával szemben megfogalmazott kritikai diskurzusokat.

Kulcsszavak: nemzetközi önkéntesség, humanitárius segítségnyújtás, nemzetközi fejlesztés, önkéntes segítség, interkulturális kapcsolódás, társadalmi fejlődés