Az önkéntes turizmus egy új társadalmi jelenségnek számít, amely sajátos módon ötvözi az önkéntességet és a turizmust. A 21. század első évtizedének első felében indult rohamos fejlődésnek ez a Nagy-Britanniából származó jelenség, amely az elmúlt 15-20 évben számos országban népszerűvé vált. Leghamarabb Ausztrália és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolódott be, mára azonban több ázsiai és afrikai ország is részese. Az önkéntes turizmus gyors növekedése és transznacionális jellege felkeltette a tudományos szféra érdeklődését is, létrehozva egy új kutatási területet, amely egyszerre interdiszciplináris és multidiszciplináris. A kutatók először is igyekeztek megragadni és magyarázni az önkéntes turizmus fogalmát, amely rávilágított arra, hogy egy sokrétű jelentéssel bíró társadalmi jelenségről van szó. A legelterjedtebb kifejezések a volunturizmus, a nemzetközi önkéntesség vagy a fejlesztésért végzett önkéntes munka. Ezt követően több témában is születtek kutatások, a legnépszerűbbek közöttük az önkéntes turisták indulás előtti motivációinak vizsgálata, az önkéntes turizmust működtető szervezetek kutatása, az önkéntes turizmus pozitív és negatív hatásait bemutató felmérések. Azonban ezeket a kutatásokat mozaikszerű "elméletképzés", vagy magyarázat jellemzi, illetve számos vita is kialakult a kutatók között: például egoista versus altruista motivációk, önkéntes versus turista, pozitív hatások versus negatív hatások, kereskedelmi versus nem kereskedelmi célú tevékenység. Következtetésként kiemelhetjük, hogy még számos kutatási lehetőséget kínál az önkéntes turizmus, hiszen még nagyon sok aspektusa van, amely mélyebb feltárásra vár: például az önkéntes turizmus és a közösségi média kapcsolata, az önkéntes turizmus, a közösségi jólét és életszínvonal összefüggései, vagy az önkéntes turizmus civil társadalomra gyakorolt hatásai.

Kulcsszavak: önkéntes turizmus, volunturizmus, alturista motivációk, egoista motivációk, hatások